Az ajkai szénbányák életében Riethmüller Ármin (1833-1911) megkerülhetetlen, megalapozó és a későbbiekre mélyen kiható tevékenységet fejtett ki.
A bánya munkájában közel 38 évig vett részt, mintegy negyed századon át a legmagasabb, igazgatói poszton. Ez idő alatt alapozta meg az ajkai erőmű és a bauxit feldolgozó vertikum kiteljesedésének lehetőségét, az iparmedence későbbi létrejöttét. Személyéről ennek ellenére viszonylag kevés adat található.
A Soproni Egyetem levéltárában, és a kirchheimi anyakönyvben történő kutatásaim során akadtam rá származásának pontos helyére és az egyéb adatokra.

Riethmüller Hermann (magyar nevén: Ármin) a festői Baden Würtenberg tartományban fekvő "Kirchheim unter Teck in Schwaben" városában született 1834.október 22-én evangélikus családból. Keresztvíz alatt a Hermann nevet kapta. Apja:Johann Adam Jakob Riethmüller (1796.november 13 - 1844.február 10.) akinek foglalkozásánál a "Leder und Schumacher" megnevezés található
Anyja:Maria Koser (1801. június 19 - 1876.január 6.).

A családfát Michael Riethmüllerig sikerült kinyomozni, aki 1650-ben született. Az anyakönyvben itt is az evangélikus vallás megjelölést és a "Schuster": foglalkozást olvashatjuk.
Egyébként az egész megismert nagy család tagjai valamennyien a bőrös szakmát folytatták. A Riethmüllerek a bőrös céhben végig vezető szerepet töltöttek be. Hermann is eredetileg ezt a szakmát tanulhatta ki, bár erre utalást nem találtam a forrásokban.
Népes család vette körül a kis Hermannt, hiszen tizenketten voltak testvérek.
Az apa halála után a család nagy nehézségek között élhetett. Részben ennek köszönhető, hogy két fiú Amerikába, Hermann pedig Magyarországra ment szerencsét próbálni.
A "Historia Domus"-ban pontos adatot találtam arról, hogy ez mikor történt: 1857-ben, 23 éves korában. 

Magyarországon 1857-ben indult be ismét a Nógrád vármegyében lévő Halápon a cukorfőzés, amelynek célbányája egy 30-40 embert foglalkoztató szénbánya volt Becske község közelében. Itt kapott munkát Riethmüller Hermann (Ármin). A biztos megélhetés tudatában 1861-ben hazautazott Kirchheimbe, ahol feleségül vette a katolikus vallású Leopold Franciskát. A férj reverzálist adott a gyerekek későbbi felekezeti hovatartozása tisztázásául. (Historia Domus ). Ennek köszönhető, hogy a magyarországi Riethmüller család leszármazottai a későbbiekben már mind katolikus vallásúak lettek.
Becskén két fiúgyermek született, Károly 1862-ben, Ármin 1864-ben. Középiskolai tanulmányaikat a két testvér egy időben kezdte meg a selmecbányai evangélikus líceum-ban, ahol 1883-ban érettségiztek. Ugyanekkor iratkoztak be a Selmeci Akadémiára: Károly a bányász, Ármin az erdész szakra.
1873-ban a halápi cukorfőző csődöt jelentett, így a becskei szénbánya is beszüntette a termelést. Ekkor került id.Riethmüller Ármin Ajkára.
A két testvér 1885-ben fejezte be akadémiai tanulmányait és a két év kötelező gyakorlat után kapták kézhez diplomájukat.

Károly a gyakorlatot, és az ezt követő éveket végig apja mellett töltötte Ajkacsingerben, mint praktikáns, majd ezután is bányamérnökként dolgozott különböző beosztásokban. 1912-ben apja halála után hagyta csak el a csingervölgyi bányákat. Az utolsó adat 1923-ból származik, amikor Budapesten a Szűz utca 5.szám alatt lakott. Bizonyosra vehető, hogy az ismert két testvér mellett Ajkacsingerben is születhetett még gyermek a családban. Erről viszont nem rendelkezünk adatokkal.
Ármin az erdőmérnök fiú Érmihályfalván Bihar vármegyében teljesített szolgálatot 1891-ben.(Egyetemi levéltári adat)
(Nagyapám Riethmüller Dénes már a történelmi Zala megyei Felsőmihályfán született 1895-ben. Anyai nagybátyja Göncz Lajos, Göncz Árpád köztársasági elnök édesapja. Nagyapámnak egy lány- és egy fiútestvére volt. Ella néni nem ment férjhez, Nagybátyám Riethmüller Ármin, vagy ahogy a család hivta: Ármincsi - piarista szerzetes volt. Érdekes véletlen, hogy apai nagyanyám, Babos Margit bátjya: Babos Dezső szintén a piarista rend tagjaként tanította a görög és a latin nyelvet… 
Riethmüller János)

 

A korabeli Bányászati és Kohászati Lapok, valamint a veszprémi újságok a következő hírt adták tudtul az olvasónak: Riethmüller Ármin nyugalmazott kőszénbánya igazgató a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek 1892-óta tagja, boldog házasságának 50-ik, életének 77-ik esztendejében, 1911.május 16-án éjfél után 3 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. 
Halálának helyszíne Veszprém, Fenyves u.5. (Ma ez a ház a 7-es számot viseli. Ükapám építtette egy olyan természeti környezetben, amely minden bizonnyal szülővárosára, Kirchheimre emlékeztethette. A ház homlokzatán még ma is felismerhetőek a német kisváros építészetére jellemző elemek. RJ)

 

 

Riethmüller Ármin temetése 1911 május 17-én 4 órakor volt Veszprémben. A helyi sajtó szerint "az elhunytat széleskörű, előkelő rokonság gyászolta és nagyszámú gyászoló közönség részvétele mellett temették el." A temetésen munkásai, az egyenruhás ajkai bányászok testületileg vettek részt.(Sírját régóta keressük, de eddig még nem találtuk meg.)

 

Kerekes Árpád
okl.geológusmérnök
az ajkai bánya nyugalmazott igazgatója